ápolónő

Egy szép nap nekik is járna

A gyermeknap a világ számos országában ünnepnap.

Magyarországon 1931 óta ünnepeljük, és 1950 óta minden május utolsó vasárnapja a gyermekeké, a jövő nemzedéké.

 Az ünnep célja, hogy megemlékezzünk a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közötti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről.

Vidám, önfeledt, játékos pillanatok átélésével vagyunk tanúi a csodának, a gyermekeink őszinte, szívből jövő mosolyának ahogy a világot felfedezik maguk körül. Számos program, játék várja őket ilyenkor, és mi szülők is valahogy engedékenyebbek leszünk.

Minden tekintetben igényes, érdekes és szórakoztató rendezvények sorait látogathatjuk végig, ahol  felejthetetlen élményekkel lehetünk gazdagabbak a legkisebbektől a legidősebbekig.

Sajnos, nem mindenhol ilyen idilli a kép. Nem akarok ünnep rontó lenni, de lelkemmel úgy érzem, nem feledkezhetünk azokról a gyermekekről sem, akiknek nincs gyermekkoruk, talán már álmaik sem.

gyermekmunka  

Európai Unióban 13 millió gyermek nem jut hozzá a fejlődéséhez szükséges alapvető forrásokhoz. 30 millió gyermek – 35 fejlett gazdaságú országban – szegénységben él, az UNICEF jelentése szerint!

A világon gyermekek milliói robotolnak nap mint nap, mert nincs, akinek segítségére számíthatnának, vagy mert egész családjuk csak az ő segítségükre számíthat. A munka, amire kényszerülnek, tönkreteszi testüket, lelküket és távol tartja őket a tanulástól, mely az egyetlen kiutat jelenthetné a kilátástalanságból.

Vannak olyan kisgyermekek, akik otthagyják az iskolát, és dolgozni mennek szénbányába a sokszor veszélyes körülmények közé, mert szükségük van a pénzre a napi túlélésért. Ezek a gyerekek már 8-10 éves korukban elcsigázottak és beletörődők, csak álmaik lázadnak és vonják kérdőre világunkat. Afrikában a nincstelenségben élő gyermekek fele meghal. Fő oka az alultápláltság, gyenge immunrendszer, betegségek.

Elkeserítő maga a tudat is számomra, hogy van olyan gyermek a földön, aki rövidke kis élete alatt még tiszta ivóvízhez sem jutott soha…

Magyarországon mást jelent a szegénység, amelybe nem halnak éhen, de megalázó helyzeteket kell átélniük az érintetteknek. A szegény, nélkülöző gyermekek testi és szellemi fejlődése könnyen sérül.

Gyakran találkoznak a kirekesztettséggel, a hátrányos megkülönböztetéssel. Egészségük, szociális készségeik gyengébbek és nagyobb eséllyel fordul elő, hogy az iskolában is alul teljesítenek.
Ők azok, ahol nem jut mindennap meleg étel, előfordulhat, hogy hideg vacsora sem kerül az asztalra.  Ritkán esznek húst, gyümölcsöt a gyerekek.
A testvérek egymás kinőtt ruháját viselik vagy az egyházi, illetve önkormányzati ruhaosztásban részesülnek. Sajnos élnek közöttünk olyan gyermekek, akiknek a napjainkban természetesnek tűnő hétköznapi komfortok – mint a meleg víz, meleg szoba, világítás – elérhetetlen álmok.
Egy szülőnek valljuk be: az a legkegyetlenebb, ha nem tud a gyermekének mindennap ételt biztosítani az asztalra, télen meleg szobában lefektetni, nem tudja elengedni, mert anyagilag lehetetlennek érzi kigazdálkodni, hogy a osztálytársaival elmehessen kirándulni…
Akkor még nem is beszéltem az lufis, vattacukros önfeledt ünneplésről… Pedig ők is szeretnének boldogan játszani, török mézet ropogtatni és szép ruhában nevetve táncra perdülni..
Egy nap nekik is járna…
 Sajnálom ezeket a gyermekeket, hiszen ők nem tehetnek semmiről. 
Mindannyian olyan ártatlan, tiszta lélekkel születnek, mint minden gyermek a világon.
Némán tűrnek ha úgy adódik, és gyakran csendben, könnyekkel a kicsiny szemükben szenvednek.
A világon mindenhol..
 
Képek: google
 
Találj ránk facebookon is: Ápolónő blog- mindennapjaink oldalon
 
 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!